Kaptam egy levelet. Tucatjával naponta, de ez most más volt. Igazán más.
Egy állásajánlat!
Fel is hívtam, mert annyira izgatott lettem, hogy tutira megesz az ideg, mire levélben választ kapok a kérdéseimre. Ezt persze a család előtt tettem, ami ugyan hiba volt - mert nem bírták ki és beleröhögtek a telefonba, én meg magyarázkodtam, hogy "pillanat, kikapcsolom a rádiót" -, de legalább hallották, hogy nem is olyan könnyű szakma az enyém, amikor is azonnal kell reagálni valamire. Ez volt a levél:
Kedves Szerencsétlen*!
Az interneten olvastuk az önéletrajzát, és egy álláslehetőséggel kapcsolatban keressük. Kérem, ha érdekli a lehetőség, jelezzen vissza e-mailben, hogy meghívjuk egy kötetlen beszélgetésre, ahol átbeszéljük a pozició (sicc) részleteit és minden felmerülő kérdésre választ adunk. Amennyiben álláskeresése nem aktuális, örömmel fogadunk szakmai ajánlást is.
*lehetne madárnak nézve is, de inkább tudsz-e mást madárnak nézni?!
Szóval a telefon:
- Kellemes délutánt kívánok, XY vagyok (madárnaknézett hihihi)! Azért keresem, mert kaptam egy levelet Öntől és nagyon izgalmasnak találom a leírtakat ezért további információt szeretnék megtudni.
- Igen, arról van szó, hogy az önéletrajza elolvasása után úgy gondoltuk, hogy szívesen meghívjuk egy beszélgetésre, ahol elmondjuk a részleteket. Mit tud a Fundamentáról?
- Azt, hogy egy igazán vágyott munkahely és én is félve telefonálok, hogy biztos megfelelek-e a kritériumoknak. Ezért kérem, segítsen felkészülni a találkozásra, hogy úgy menjek el, hogy ne maradjon mellettem más jelölt talpon. Kit keresnek pontosan?
- Ezt majd személyesen mondjuk el!
- Rendben, de ha nem kapok több információt, lehet, hogy másra fogok készülni és ott én akarok a legjobb lenni.
- Vezetőket keresünk, de előtte minden kollégánknak be kell bizonyítania, hogy értékesíteni is jól tud. Ezért mondjuk el inkább személyesen, mert telefonon sokan azt hihetik, hogy nem képesek rá, személyesen pedig meg tudjuk ezt cáfolni.
- Értem, és nagyon köszönöm, hogy benne vagyok az első körben. Kérem, engedje meg, hogy megkérdezzem, pontosan mi az amit látott az önéletrajzomban, ami megkülönböztet engem és annyira felkeltette a figyelmét, hogy rám gondolt?
(ennél a pontnál takartam el a mikrofont, mert itt röhögött bele a család, itt "kapcsoltam ki a rádiót" és kb. itt küldtem ki őket csúnyán nézve rájuk)
- Ezt, hogy érti?
- Úgy értem, hogy arra keresem a választ, hogy melyik pontja volt a legerősebb az önéletrajzomnak, ami miatt személyesen is akar velem találkozni, mert akkor arra fogok nagyon készülni!
- Nézze, én nagyon sok önéletrajzot olvasok naponta, nem emlékezhetek mindenre pontosan! Hogy is hívják?
- XY (Madárnaknézve). Azért kérdezem, mert ha olyan pontot emel ki, amit nem gyakoroltam a mostani munkámban, akkor félve mondom, hogy én vagyok a legalkalmasabb jelölt.
- Meg fogom nézni!
- Nagyon kedves és nagyon szépen köszönöm előre is a segítségét! Megtenné, hogy amennyiben megvan, úgy visszahív és folytatjuk a telefonos interjút?
Ezek után még két mondatban elköszöntünk, de határozottan emlékszem, hogy visszahívást ígért. Én pedig nagyon várom.
Szerintem ez jobb lett volna: "Helló, ügynököt keresünk. Betanítunk, félállás, ha ügyes vagy sok pénz. Érdekel? Jaa, várj, segítünk ügyesnek lenni, mert nekünk is ez az érdekünk. Nem marketingeskedünk, inkább a hálózatra költünk. A kapcsolatrendszered kell. "
Amúgy, egyéb cég is keresett. Ők igazi fejvadászok voltak. Egy HR klubban, (egy esti rendezvény, járok oda, én vagyok a kakukktojás (bár, abból is madár lesz!)) meg is mutattam a kiválasztással foglalkozó ismerőseimnek, hogy reszkessenek, mert kolléga lehetek: "HR GYAKORNOK -TOBORZÁS-KIVÁLASZTÁS TERÜLETRE" volt nekem címezve. Semmi de semmi közöm hozzá! Ugyanakkor, ha ez folytatódik, lehet, hogy karácsonyra beesik az ideális és költözhetek arra a bizonyos lakatlan szigetre. Tollas Attila
u.i.: sért bármilyen személyiségi jogot, ha így megosztok egy nekem szánt levelet?
