Szóval megy az apa-fia hotwheels* nap, kiegészülve a kiscsajjal is, de hát a sok várakozás tényleg nem az igazi. Mind a 17 állomáshoz ahol valamit tudsz tenni vagy fél órát kell sorba állni. Mire odakerülsz és mondjuk kereket cserélsz a gyerekkel, addigra meg már szét unod a „Mikor érünk oda?”, „Mikor érünk oda?” szöveget. Nekem meg két oldalról is jött ez.
*rögtön iderakom a magyarázatot: a hotwheels
egy kisautó rendszer, narancssárga pályával,
kilövővel, órákig való játékkal: www.hotwheels.com
Az egész kezdete előtt végignéztük a teljes hotwheels honlapot, az összes videót és rekordkísérletet, a hurkokat és minden amerikai attrakciót, vagy százszor. Ezért hát, egyedüli felügyeletem alatt is olyan csillogó rendet tudott tenni a házban a budapesti hotwheels nap programígérete, hogy magam is elcsodálkoztam.
Aztán odaérünk a Millenárisba, ahol elképesztő tömeg és tulajdonképpen egy ingyenes játékbarlang és a családi hajó ötvözete bontakozott ki, középen egy fehér Camaro-val. Volt kerékcsere állomás, voltak szimulátorok, rajzolás és persze hotwheels pályák kipróbálása kisautóval. Mindenütt iszonyat sor. A középen álló Camaro oldalán egy hotwheels csapatmatrica, előtte pózoltak (tini)fiúk overallban. Szóval, próbálom feldobni a hangulatot, hogy milyen szuper, gyorsan elröpül a várakozással tölthető idő és játszhattok 3 percet ti is a hotwheels flipperen. Erre a fiam:
- Apa, azért ez elég gáz!
- Mi?
- Itt nincs is megépített pálya!
- Milyen pálya gyöngyöm?
- Hát amin az autók mennek. Akkor miért hirdették meg? Miért csinálták a videókat? Tiszta gáz. A driftesek legalább akkor hirdetnek, amikor már minden készen van!
- … (tátogó apafejű aranyhal…)
Azért, hogy ne teljesen romboljam szét a hétvégi apás programot, elindultunk a játékvásár felé. Ott persze (hiába tudták, hogy 35ezer gyerek lesz), már elfogyott az egy darabos autóscucc. Volt nagyobb, pályával - de pont az az autó már megvolt. Meg volt még nagyobb sok ezerért, pályával. Persze mindegyikben csak egy autó, de hát én két gyerekkel állok ott. Mondom, a hölgynek, hogy ciki, hogy nincs más, és hiába ajánlgatja, mert hát 10 ezret inkább karácsonyra költenék, nincs is nálam annyi. Persze, erre azonnal megnyugtatott, hogy ők persze készültek, kártyával is tudok fizetni. Szóval nézi a fiam a cuccokat, én meg próbálom szűkíteni az érdeklődési kört - de hát csak a kezében marad egy 1 autó + pálya doboz.
- Ez nem lesz jó, mert a húgod így nem kap semmit, csak narancssárga pályadarabokat. Gondolom az autót magadnak akarod!A kiscsaj néz kajánul, a kispasi meg dühre mozdítja a szemöldökét, majd
Kiscsajnak csak egy „juhéj” hagyja el a száját, néz a bátyjára csillogó szemmel, majd kis gondolkodás után:
- Rendben! De majd otthon elcseréled velem valamire, ugye? - fordult oda bánatos szemmel a húgához.
u.i: amikor végül másnak is meg kellett mutatni a kamiont, a kispasi rohan hozzám, hogy ő feltette a polcára, de nincs ott, és hova tűnhetett. Mondtam neki, hogy én láttam, amint a húga bevitte a saját kamionját a saját szobájába és keresse ott…
u.i.2: ami nagyon tetszett, hogy a végén mindenki ajándékot kapott. Nem az, hogy ajándékot kapott, hanem, hogy a szervezők annyival készültek, hogy a több ezer ember után sem fogytak ki! És ez azért nagy gratula, mert a kisembereknek nehéz megindokolni, hogy majd megkapja postán.
